Tüdőprotektív lélegeztetés - Draeger Intraoperatív Spontán légzés Tüdőprotektív lélegeztetés

Tüdőprotektív lélegeztetés

Kapcsolatfelvétel

Intraoperatív spontán légzés

Az akut ellátás specialistáiként látjuk, hogy az elmúlt két évtized során elfogadott ténnyé vált, hogy az általános érzéstelenítés, bár biztonságosnak tekinthető, károsíthatja a légzőrendszert. A légzőrendszer károsodásának gyanított oka a neuromuszkuláris blokád és az ehhez társuló kontrollált lélegeztetés. A kontrollált lélegeztetés paraméterein kívül az intraoperatív spontán légzés lehet a további fejlődés egyik lehetősége. 

A spontán légzés az általános érzéstelenítés során része a tüdőprotektív lélegeztetésnek?

Eddig a műtőben végzett tüdővédő lélegeztetés a gépi lélegeztetés paramétereinek optimalizálására összpontosított a beteg tüdejének védelme érdekében. De ezen a területen nincs e több mint a kötelező gépi lélegeztetés paraméterei? Vajon a spontán légzés mikor előnyösebb – ha minél korábban alkalmazzák az általános érzéstelenítés végén, vagy pedig amint lehetséges a légutak biztosítása után?

A szakirodalom szerint a spontán légzésnek a műtét alatt is vannak pozitív hatásai1. Míg a kötelező lélegeztetés során romlik a tüdő átlégzése, ami ventiláció/perfuzió zavarhoz vezethet, addig úgy tűnik, hogy a spontán légzés jót tesz a tüdő dependens területeinek, és ez elősegítheti a fiziológiásabb ventiláció megoszlást. A szakirodalom szerint az érzéstelenített beteg spontán légzése egyedül nem mindig elegendő az oxigenizációs cél eléréséhez, ezért érdemes például nyomástámogatott lélegeztetéssel (PSV) segíteni. A PSV potenciális előnyei a beteg és a lélegeztetőgép jobb szinkronizálása, és ehhez társulva a légzési munka csökkenése és a nagyobb légzési kényelem2. Ezenkívül az egyik vizsgálat megerősítette, hogy a PSV intraoperatív alkalmazása laryngealis maszkot (LMA) viselő betegeknél, a folyamatos kötelező lélegeztetéssel összehasonlítva, csökkenti az altatásból való ébredési időt és a propofolfogyasztást3.

Draeger tanulmány az intraoperatív spontán légzésről

Tanulmány: spontán légzés

A korai spontán légzés segítheti a műtétre kerülő betegek protektív lélegeztetését. Itt ismertetünk néhány, ezzel a témával kapcsolatos gondolatot és háttér-információt.

Spontán légzés technológiai áttekintés

Technológiai áttekintés: tüdőprotektív lélegeztetés

Ez a tanulmány megmutatja, hogyan támogatja a technológiánk a tüdőprotektív stratégiák alkalmazását a műtőben.

Intraoperatív spontán légzés infografika tüdőprotektív lélegeztetés

Infografika: Intraoperatív spontán légzés

A műtét alatti spontán légzés pozitív hatásai egyre több figyelmet kapnak. Infografikánkban érdekes háttér-információkat találhat ezzel a témával kapcsolatban.

A spontán légzés visszatérésének kezelése az ébredés során

Az altatásból való ébredés és a teljes műtét utáni szakasz kritikus időszakok, mivel ilyenkor leggyakrabbak a pulmonális szövődmények. Az aneszteziológusok általában az altatás mélységét olyan egyenletesen tartják, amennyire a sebészeti beavatkozás megengedi. A műtét vége felé az aneszteziológus leállítja az anesztetikum adagolását, így lehetővé téve a spontán légzést és az ezt követő extubálást. Az illékony anesztetikumok kimosását fokozatosan vagy gyorsan is végre lehet hajtani magas frissgáz-áramoltatással és/vagy hiperventilációval. Ez utóbbi csökkenti a PaCO2-szintet, ami az agyi véráramlás csökkenésének kockázatával jár. Ezenkívül ez a gyors módszer nem hagy elég időt a gyógyszer megfelelő újraeloszlására a kevésbé perfundált, nagyobb oldhatóságot biztosító szövetekből. Emiatt nőhet az anesztetikumok szintje a központi kompartmanokban, ami légzésdepressziót válthat ki a posztoperatív őrzőben. Ezenkívül a PaCO2 csökkentése rontja a légzési automatizmust, és késleltetheti a spontán légzés visszatérését4, 5.

A kötelező lélegeztetés és a spontán légzés közötti átmenet az általános érzéstelenítés gyakori és fontos része

A simább ébredést úgy lehet elérni, hogy már jóval a műtét befejezése előtt csökkentjük az anesztézia mélységét, és ezzel segítjük a spontán légzés korai visszatérését. Különösen a hosszú műtétek után érdemes inkább korábban, mint később kezdeni az anesztézia mélységének csökkentését. Így a spontán légzés már korábban visszatérhet, de valószínűleg nem lesz elegendő a megfelelő artériás oxigenizáció fenntartásához. Ebben a szakaszban a spontán légzési próbálkozások adekvát támogatása segíthet megelőzni a hypoxemiát6. Vizsgálatok szerint az általános érzéstelenítés során a spontán légzés hiperkapniás acidózist és a fokozott légzési munkát okoz mind az egészséges embereknél, mind az ismert társbetegségekben szenvedő betegeknél. A folyamat egyenletessé tevése érdekében az altatógépeknél bevezették a támogatott lélegeztetési módokat. Mára már általánosan elérhető a nyomástámogatott lélegeztetés (PSV), amely segíti a spontán légzést, és javítja a beteg és a lélegeztetőgép szinkronizálását6. Ezenkívül igazolták, hogy a PSV hatékonyabb gázcserét biztosít a nem támogatott CPAP-lélegeztetéshez képest laryngealis maszkkal (LMA) végzett érzéstelenítés során. A nyomástámogatott lélegeztetés elősegíti az optimális légzési térfogat elérését, és a nem támogatott spontán légzéshez képest növeli a percventilációt, csökkenti az etCO2-szintet, és javítja az oxigenizációt6, 7. Ezenkívül a nyomástámogatott lélegeztetéssel segített spontán légzés a műtét alatt csökkenti a laryngealis maszk eltávolítási idejét, az ébredési időt és még a propofolfogyasztást is6.

Spontán légzés technológiai áttekintés

Technológiai áttekintés: Spontán légzés az ébredés során

Ez a cikk háttér-információt nyújt azokról a technikai lehetőségekről, amelyek támogatják a spontán légzést az ébredés során.

Draeger intelligens lélegeztetésvezéslés brosúra

Az SVC segít a spontán légzés maximalizálásában

Az intelligens lélegeztetésvezérlés (SVC) támogatja a betegközpontú váltást a teljesen vezérelt, a támogatott és a spontán légzés között. Ez a klinikai tapasztalatokon alapuló segédrendszer automatikusan csökkenteni tudja a légzéstámogatást addig, amíg a beteg készen nem áll az extubálásra.

Dräger SVC, az intelligens lélegeztetési asszisztens

Videó: Dräger SVC: az intelligens lélegeztetési asszisztens

Az SVC egy aneszteziológiai segédrendszer, amelyet orvosokkal együtt fejlesztettünk ki a lélegeztetés kontrolljára a teljes műtét során, az intubálástól az extubálásig.

Az aneszteziológus célja megelőzni, hogy a műtőben orvosi hibák történjenek

Hibák az anesztézia során – de ki hibázik?

A tüdő védelme bariátriai műtét során – a beteghez igazított aneszteziológiai módszerek

A tüdő védelme az általános érzéstelenítés során elhízott betegek esetében

Anesztézia bevezetése gyermekbetegeknél a műtőben

Érzéstelenített beteg gyermek lélegeztetése

Tüdőújranyitás; orvos röntgent tanulmányoz

Tüdőújranyitás az általános érzéstelenítés során

Alacsony áramlású anesztézia a tüdő védelméért

Alacsony áramlású anesztézia a tüdő védelméért

Draeger tüdőprotektív anesztézia

A tüdő védelme az általános érzéstelenítés során

A tüdőprotektív lélegeztetés hatékony megoldása

Mélyítse el ismereteit arról, hogyan tudja kielégíteni minden beteg lélegeztetési igényeit, és ismerje meg, hogyan javíthatja a betegek kimenetelét a kórházi erőforrások maximalizálása mellett.

Illusztráció, amelyen burok véd egy tüdőt

Vegye fel a kapcsolatot a Drägerrel

contact-us-hospital-16-9-DL-11195-2018_914979826.jpg
Dräger Medical Magyarország Kft.

Szent László út 95.
1135 Budapest, Magyarország

Áru átvétel-kiadás (kereskedelem és szerviz) 
hétfőtől-csütörtökig 9-15
pénteken 9-13

Hivatkozások

  1. Neuman P, Wrigge H. et al.: Spontaneous breathing affects the spatial ventilation and perfusion distribution during mechanical ventilatory support. Crit Care Med 2005 Vol. 33, 5 
  2. Brimacombe J, Keller C, Hörmann C. Pressure support ventilation versus continuous positive airway pressure with the laryngeal mask airway: a randomized crossover study of anesthetized adult patients. Anesthesiology 2000 Jun;92(6):1621-3 
  3. Capdevila X, Jung B, Bernard N, Dadure C, Biboulet P, Jaber S. Effects of pressure support ventilation mode on emergence time and intra-operative ventilatory function: a randomized controlled trial. PLOS One, 2014 Dec 23;9(12):e115139
  4. Röpcke H, Wartenberg HC. Inducing spontaneous respiration at the end of surgery. Anasthesiol Intensivmed Notfallmed Schmerzther 2000 Jul;35(7):459-60. 
  5. Sakata DJ, Gopalakrishnan NA, Orr JA, et al. Hypercapnic hyperventilation shortens emergence time from isoflurane anesthesia. Anesth Analg. 2007 Mar;104(3):587-91. 
  6. Capdevila X, Jung B, Bernard N, et al. Effects of pressure support ventilation mode on emergence time and intra-operative ventilatory function: a randomized controlled trial. PLOS One, 2014 Dec 23;9(12):e115139. 
  7. Brimacombe J, Keller C, Hörmann C. Pressure support ventilation versus continuous positive airway pressure with the laryngeal mask airway: a randomized crossover study of anesthetized adult patients. Anesthesiology 2000 Jun;92(6):1621-3.